Új lap

A címbéli kérdést a Rogán Antallal készült interjú alább idézett része inspirálta: Az Alaptörvény újabb módosításai „azt is kimondják majd, hogy az Ab- nak a jelenlegi alaptörvényből kell levezetnie döntéseit, így korábbi állásfoglalásait nem veheti figyelembe automatikusan. Ezzel kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője elmondta: személyesen is tájékozódott több alkotmánybírónál, akik arról számoltak be, hogy eddig is ez volt az ítélkezési gyakorlat. Ezért semmiképpen nincs szó jogkörkorlátozásról - fűzte hozzá.

Megjegyezte, az egyik alkotmánybíró úgy fogalmazott neki: "ha másképp lenne, akkor az Aranybulla alapján is lehetne döntést hozni, mert az ma már éppúgy nincs hatályban, mint az 1949. évi XX. törvény". (Népszava)

Csak megjegyzem, hogy a balliberális anarchistáinknak az alaptörvény Nemzeti Hitvallás résszel és éppen ezzel a kiegészítéssel van a legnagyobb gondja, mivel egyértelművé teszi a kommunista jogrendszer felszámolását.

A címbéli költői kérdést Tejfalussy András barátom tette fel. Halász József barátom (remélem nem veszi zokon), rövid tanulmányában válaszolt a kérdésre, akit joggal nevezhetek a Nemzet diagnosztájának, a Szentkorona-értékrend tudorának és őrzőjének és az EU szakértőjének.

Bene Gábor nagytiszteletű harcostársam - mint ahogy a feltett kérdésre válaszoló Halász József is - szokása szerint a véleményét, a megjegyzését a tanulmány adott szövegrészébe (kékkel és aláhúzottan) szúrta be, hol egyetértően, hol vitatkozva.
http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=beneg&cikk=2#cikk

Ez a polémia stílusában követendő volna továbbra is. Főleg azért, mert nagyon aktuális az egész alkotmányossági kérdés, ha figyelembe vesszük Kásler Árpád április 21-re tervezett megmozdulását.

Visszatérve Halász József dolgozatára és a Bene Gábor megjegyzéseire, azt kell mondanom, hogy Gábor érvelése közelebb áll hozzám, mint Józsié, mivel Gábor érvelése politikusi, azaz a társadalomi viszonyrendszer szempontjából, és a lehetséges megoldás szemszögéből vizsgálja a kérdést.

De mielőtt én is beszállnék a vitába, szeretnék egy-két fogalmat tisztázni, a magam módján definiálni, no meg egypár politikai megállapításomat közzétenni.

Alkotmány: Az alkotmány egy nemzet államalkotó akaratát, annak értékrendjét fejezi ki, amit hatalmi fölénnyel, a politikai nemzet kizárásával nem lehet megszüntetni vagy módosítani. Az alkotmány a történelem során az adott ország szerves jogfejlődése eredményeként változik, az arra jogosult intézmény akaratából. „Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat.” (Alkotmányos evidenciák 4. pont) A magyar jogfejlődés eredményeként ma már alkotmányozni csak és kizárólag az erre a célra megválasztott Nemzetgyűlés jogosult. Magyarország jelenlegi jogrendje nem ismeri a Nemzetgyűlést, mint politikai intézményt, ezért van az, hogy sem összetételére, sem az összehívhatóságáról nincs hatályos rendelkezés. Ebben az esetben joggal meghivatkozhat az a liberális jogértelmezés: ami nem tilos, az szabad. Márpedig nem tilos összehívni az Alkotmányozó Nemzetgyűlést. Sőt az sem tilos, hogy az összehívás rendjét az összehívó fél határozza meg. Nagyon fontos, hogy a összehívó megfelelő és a társadalom többsége által támogatott indokkal tegye meg a felhívását, és olyan módszert határozzon meg a Nemzetgyűlés tagjainak a megválasztására, ami a szokásjognak és az emberek igazság érzetét nem sérti, ami a politikai legitimitást biztosítja. Érdemes a Székely Nemzeti Tanács megválasztásának a rendjét tanulmányozni.

A fentiek alapján akár Kásler Árpád is összehívhatja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést. A Nemzetgyűlés kérdése és annak legitimizálása társadalmi támogatottság és politikai erő kérdése.

Egy állam esetében lényeges kérdés a jogfolytonosság. Magyarország vonatkozásában meg különösen az, mivel agresszióval függesztődött fel alkotmányos rendje 1944. március 19-én a német megszállással, ami – megítélésem szerint – más szereplőkkel, de a mai napig tart.

Agresszió: Szuverén állam elleni támadás, ami megnyilvánulhat fegyveres erő bevetésével, gazdasági és pénzügyi eszközökkel, médián keresztül indított dezinformáció által, tudományos és technikai eszközök által előidézett környezeti katasztrófák előidézésével.
Amennyiben elfogadjuk a fenti definíciót, akkor joggal kijelenthetjük, hogy Magyarország 1944 márciusától folyamatos agresszió áldozata.

Alaptörvény: Semmilyen formában nem azonos értékű az alkotmánnyal, annak csak az adott korra jellemző intézményesülése lehet.

A Népszava cikkében meg nem nevezett alkotmányjogásszal vitatkoznék, mivel a jelenlegi Alaptörvény hatálytalanította az 1949. évi XX. törvényt, az úgynevezett kommunista alkotmányt. „Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.” (Nemzeti Hitvallás) Ne tévesszen meg senkit a „kommunista alkotmány” megfogalmazás, mert az sem volt alkotmány legfeljebb alaptörvénynek mondható, de mivel jó kommunista szokás szerint a fogalmakat átértelmezték, vagy összemosták. Ezt igazolja a Magyar Népköztársaság Alkotmányának „71. § (1) Az Alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye”.

Nincs arról tudomásom, hogy jogilag arra illetékes szervezet érvénytelenítette volna az Aranybullát, vagy a történelmi alkotmányunkat, vagy a Szent Koronát és annak intézményesülését.

Bibliai hasonlattal élve, ki merné kétségbe vonni a tízparancsolat értékrendjét és annak érvényességét? – Az, más kérdés, hogy sok tekintetben nem érvényesül, és nem azért nem érvényesül, mert nem jó, mert nem az ember javát szolgálná, hanem azért, mert „gyarló az ember”, de mint követendő cél mindenképpen meghatározó és útmutató. A Szentkorona értékrend is ilyen.

Ki hatálytalaníthatja a tízparancsolatot? Csak az, aki megalkotta, az Isten. A történelmi alkotmányunkkal is ez a helyzet, csak a megalkotója a politikai nemzet legfőbb döntéshozója, vagyis a nép módosíthatja, vagy hatálytalaníthatja. Nincs tudomásom olyan népszavazásról, amely alkotmányozási jogot adott volna az országgyűlési képviselőinknek. A képviseleti jog csak és kizárólag az alkotmány szellemében történő jog átruházását jelent és nem alkotmányozási jogot.

A Nemzeti Hitvallás alábbi kijelentése sok vitát és értelmezési kérdést vet fel: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”

Megjegyzéseim a Nemzeti Hitvallás előbb idézett mondatához.

Ez a megfogalmazás:

- Jellemző a magyar törvényalkotásra. Soha nem konkrét. Dodonai megfogalmazásai, a jogászi bikfanyelve félreérthetők, a közember számára sokszor értelmezhetetlen.

- Nem állítja helyre a jogfolytonosságot, de nem is hatálytalanítja a „történeti” alkotmányt.

- Hamis kijelentést tesz, mert ha tiszteletben tartaná „történeti alkotmányunk vívmányait”, akkor intézményesült volna már a Szent Korona és Ő volna minden jog forrása.

- Felveti a jogfolytonosság kérdését, de nyitva hagyja a kérdést és a megoldást a jövőre hagyja.

Nem tudom, hogy ezt a megfogalmazást a józan paraszti ész rafináltsága szülte-e, mivel rést nyit a nemzeti önrendelkezés visszaszerzésére. Milyen morális alapon tilthatná meg bár ki a magyar népnek a történelmi alkotmányunk jogfolytonosságának a helyreállítását?

Vagy csak egy gesztus volt a nemzeti érzelmű honfitársaink felé az Orbán-kormány részéről? Nem hinném, hogy csak ennyiről lenne szó. Én inkább az első megállapításom helyességében hiszek.

Az én jogértelmezésem szerint ez az alaptörvényi megfogalmazás elviekben teret ad az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívására. De mivel a jelenlegi jogrendszerünk, a törvényhozásunk erre vonatkozólag nem rendelkezik, ezért ez jog nem vitatható el a magyar választópolgároktól.

Szeretnék közreadni egy 2003-as dokumentumot, az „Alkotmányos Evidenciák” címmel elkészült anyagot, ami hosszas egyeztetés eredményként született meg. Ezt a történelmi dokumentumot – még ha szórólapnak is készült – a Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület tagjai lektorálták, és egyöntetű akarattal hagyták jóvá. Azért tartom ezt a dokumentumot meghatározónak, mert ez volt az, amelyik közérthetően és egyértelműen megfogalmazta az adott politikai körülményekre aktualizálva a történelmi alkotmányunk lényegét.

Alkotmányos evidenciák

1. a magyar alkotmány a nemzet államalkotó, ezer éve fennálló államára vonatkozó akaratát fejezi ki.
2. Az alkotmány a Szentkorona intézményétől semmilyen módon el nem választható.
3. Az alaptörvény nem alkotmány. Az alkotmány nem szüntethető meg, nem függeszthető fel. Védelmében joga és kötelessége a nemzet minden tagjának fellépni.
4. Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat.
5. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
6. A hatalom feltétlenül megosztandó, nem monopolizálható. Hatalmi ágak nem kapcsolhatók össze.
7. A magyar alkotmányossághoz a Szentkorona szuverenitása, szerepköre, intézményei tartoznak.
8. Az alkotmányt elismerő alaptörvények, sarkalatos törvények, törvények, állami rendeletek stb. alakítják ki azt a konkrét intézményrendszert, amely az adott korban, adott körülmények között lehetővé teszik az alkotmányos közéletet, államot, az alkotmányos igazságok, értékek, elvek általános tiszteletét, kötelező érvényét.
9. Az állam számon kérhető feladata az emberi szabadságot kiteljesítő életvitelhez szükséges feltételek garantálása.
10. Az államnak biztosítania kell a természeti erőforrásokhoz való monopolprofittól mentes, uzsora nélküli hozzáférhetőséget, a pénzrendszer és bármely más közintézmény vonatkozásában is, mind ma, és mind az ezután következő nemzedékeket számára.
11. a föld nem tőke, hanem természeti erőforrás. A magyar föld végső tulajdonosa a nemzet és az őt megszemélyesítő Szentkorona.
12. A mindenkori magyar kormány nem sértheti meg semmilyen okkal, vagy hivatkozással a szerves jogfejlődéssel kialakult alkotmányos rendet, annak nyilvánvaló tételeit, mivel ez a Szentkorona valamint az alkotmányos alapértékek sérelmét jelenti.
13. A népakaratból politikai hatalomhoz, cselekvési lehetőséghez jutott képviselőnek kötelessége az alkotmányos rend betartása és betartatása, amelynek megszegése esetén felelősségre vonható.
14. Az ember eredendően, lényegénél fogva szabadságra született. Ezt teljességében egy nemzet közösségében élhet meg, ami politikai közösség és szövetség is egyben.
15. Az emberi gondolkodás, alkotóképesség minden szűkebb szakterületen elért és megvalósítható vívmányát, elemző képességét fel kell használni az alkotmányos értékek védelmére.
16. Az emberi szabadság érvényesítésének eszköze a jogrendszer, a gazdaság – ami nem fordulhat az ember ellen, és nem veszélyeztetheti a nemzet biztonságát.
17. A népirtás (genocídium) üldözendő akkor is, ha közvetett - jogi, gazdasági, kulturális, vagy más eszközökkel követik el.
18. Az alkotmányos alaptételeket semmilyen politikai megállapodás, szerződés, akár nemzetközi egyezmény nem változtathatja meg – sem országos sem nemzetközi szinten.
19. Alkotmányunk jogfolytonosságát helyreállítani külön e célra választott nemzetgyűlés jogosult megtenni.

Közfelkiáltással lett elfogadva 2003. április 10-én, Budapesten a Kossuth-téren, a Szabad Magyarországért Mozgalom EU- népszavazás kampányzáró gyűlésén.

A Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület tagjai:

Dr. Bakos Batu,
Dr. Botos Gábor,
Dr. Drábik János,
Dr Eva Maria Barki,
Fáy Árpád,
Dr Győry Nagy Sándor,
Dr. Gyulay Endre,
id. Dr. Hegedüs Lóránt,
Kocsis István,
Dr. Molnárfi Tibor,
Dr. Nemes Árpád,
Pap Gábor,
Síklaky István,
Sinkovits Vitay András,
Székelyhidi Ágoston,
Takács András,
Dr. Tarr György,
Dr. Tóth Tibor,
Wittner Mária,
Dr. Zétényi Zsolt.
Dr Halász József (A döntés előtt kilépett.)

Mivel az Alkotmányos Evidenciák az EU népszavazásra készült szórólap, ezért tudományos részletességgel nem térhetett ki a jogfolytonosság helyreállításának a kérdésére, de mint a magyar alkotmányos jogfejlődés „tízparancsolata” mindenképpen politikai és történelmi értékkel bír.

A dokumentum pontjait, mint a magyar alkotmányosság sarokpilléreit eddig senki nem vitatta, vagy vonta kétségbe, legfeljebb összevonta és általánosította.

Visszatérve az eredeti kérdésre.

Hatályban van e az Aranybulla? Igen, a történelmi jogfejlődéssel módosult változatában hatályos, csak nem hatályosul, mivel Magyarország katonai, gazdasági és politikai agresszió alatt van 1944. március 19.-e óta. Ugyan ez érvényes a történelmi alkotmányokra is.

Miért volna fontos a magyar államiság jogfolytonosságának helyreállítása?

A jogfolytonosság megszakadása idején Magyarország államforma tekintetében királyság volt, igaz hogy király nélküli királyság, ami jogérvényességi szempontból nem meghatározó.

Csak azt lehet helyre állítani, ami volt, ami nem volt azt nem lehet helyre állítani, csak létrehozni. A Magyar Népköztársaságot 1949-ben csalással fegyveres agresszió nyomására hozták létre, illegitim módon, mintha a Magyar királyság nem is létezett volna. Magyar királyság alkotmányos rendje a német megszállással felfüggesztődött. Jogi és erkölcsi szempontból ezért nem lehetne a „Horthy-korszakot” lefasisztázni. - Persze ez a magyar nép ellenségét nem zavarja. Mivel a Magyar Királyság jogfolytonossága nem lett helyre állítva, de nem is lett megszüntetve, ezért állt elő az a jogi exlex állapot, ami Magyarország jelenlegi nemzetközi jogérvényesítő képességét történelmi viszonylatokban kérdésessé teszi. A jelenlegi Magyar kormány a fennálló jogi helyzete alapján nem léphet fel a Magyar királyság nevében.

Ezért nem léphet fel felperesként a trianoni döntés felülvizsgálata ügyében. Ezért mondhatta Antall József és Martonyi János, hogy Magyarországnak nincs területi követelése egyetlen környező országgal szemben, mivel nincs meg a jogalapunk erre. Az más kérdés, hogy a politikai akart sincs hozzá.

Amennyiben morális alapon sikerülne a társadalom többségének támogatásával megszervezni az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását, akkor az első és legfontosabb döntésének az kéne hogy legyen, hogy a Magyar királyság jogfolytonosságát az adott nappal helyreállítja, és az elmúlt időszakot átmenti alkotmánynélküli időszaknak minősítse és az ezen időszak alatt meghozott törvények felülvizsgálatát elrendeli, az ahhoz szükséges szervezetet felállítja.

No, de legyünk reálisak! Mivel Magyarországot folyamatosan bel-és külpolitikai agresszió éri, ezért nem olyan egyszerű a helyzet. Először is egy hosszadalmas jogi és politikai küzdelmet jelent, amit az ellenérdekelt felek minden eszközzel – mondom, minden eszközzel – ki akarnak siklatni, el akarnak lehetetleníteni.

Hogy kik az ellenérdekelt felek?
A balliberális oldal szegmensei mindenképp, és az annak beépített emberei a nemzeti oldalon.

A globális nagytőke tulajdonában lévő médiák.

A nemzetközi nagytőke külföldi és hazai képviselőinek egy része.

A jogfolytonosság helyreállításával alperesi minőségbe kerülő államok és egyéb intézmények.

Tehát nem számíthatunk könnyű győzelemre. De hogy Bakos Batu barátomat idézzem: „Magyarország fegyveres küzdelmeit mindig elvesztette, de közjogi harcát mindig megnyerte!”

Szent meggyőződésem, hogy Magyarország megmaradásának egyetlen egy garanciája van, a Szent Korona intézményesülése, a Magyar Királyság helyreállítása, ami nem feltétlenül jelent királyválasztást is

Már tíz éve, hogy megszületett az „Alkotmányos evidenciák” szórólapja és azóta a Szent Korona, mint nemzeti integráló erő egyre erőssebben jelen van a magyar közgondolkodásban. Ez erősíti bennem a reményt, hogy lesz még magyar feltámadás.

2013. április 7.

Takács András

2013. június 03.

Gondolatok az országcsonkítás 91. évfordulójára

NEMZETEK MEGSEMMISÍTÉSÉRŐL